Jelölje meg a belov online kereseti értékeléseket

Az idő azonban nem tudja feledtetni, nem tudja kitörölni ezeket az éveket a nép emlékezetéből. A fasiszta Német­ ország felett aratott győzelmünk - az imperializmus reakciós erői feletti győzelem, a szocializmus ragyogó ügyének a győzelme volt. Sokféle könyv jelent meg az elmúlt háborúról.

Ennek ellenére nem csökkent az ilyen könyveik iránti érdeklődés. Minden új, igaz mű, amely ezzel, a szovjet emberek számára szent háborúval foglal­ kozik, újabb bizonysága népünk ragyogó győzelmének a haza sza­ badságáért és függetlenségéért, a békéért és a haladásért vívott harcban.

A Nagy Honvédő Háború kegyetlen csatáinak tüze próbára tette a soknemzetiségű szovjet államnak és a fegyveres erőinek a szilárd­ ságát. Próbára tette a hadművészet érettségét és katonai vezetőinek képességét, felkészültségét, akik azokkal a fasiszta tábornokokkal kerültek szembe, akiket odáig a burzsoá hadseregek legtapasztal­ tabb vezetőinek tartottak.

Amikor a Nagy Honvédő Háború elkezdődött, a vezérkarnál szolgáltam, mint a hadműveleti csoportfőnök helyettese, vezérőrna­ gyi rendfokozatban. Utána frontparancsnok és a Legfelsőbb Parancsnokság Fő­ hadiszállásának tagja, majd pedig a távol-keleti csapatok főparancs­ noka lettem.

A Vezérkar Élén

Ily módon a Nagy Honvédő Háborúban szinte mindvégig közvet­ lenül részt vettem a fegyveres erők vezetésében. Ezért könyvemben elsősorban és leginkább a Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszál­ lásának, a főhadiszállás fő munkaszervének, a vezérkarnak, és fegy­ veres erőink fő vezető állományának - a front- és hadseregparancs­ nokoknak, azok haditanácsainak és törzseinek a tevékenységéről fo­ gok beszélni.

Könyvem olyan témaanyagon alapul, amelyet jól ismerek, és ame­ lyet eddig még nem publikált levéltári okmányok támasztanak alá. Visszaemlékezéseim fő célja az, hogy bemutassam, miként készítet­ te elő nagyszerű győzelmünket a kommunista párt bölcs vezetése, s hogy fiatal nemzedékünket megismertessem azokkal a módszerek­ kel és formákkal, amelyeket katonai vezetőink a fegyveres küzde­ lemben alkalmaztak.

Ebben a harcban hibák és tévedések is előfor­ dultak. Ezekről is beszélek. Ámde, természetesen, nem ezek a leg­ fontosabbak azon a nagyon küzdelmes úton, amelyet katonáink a győzelemig megtettek. Könyvemben igyekszem bemutatni azt, hogyan növekedett nap­ ról napra a szovjet állam katonai ereje, hogyan fejlődtek a szovjet katonák erkölcsi-harci tulajdonságai, a hadtudomány, valamint ka­ tonai és különösen vezető kádereink. Hadvezéreinkben már a hábo­ rú első hónapjaiban megvolt az a képesség, hogy jól megértsék a korszerű háború jellegét és előre lássák a legbonyolultabb ütközetek menetét és kimenetelét.

Könyvemben kellőképpen méltatom a Legfelsőbb Főparancsnok­ ság Főhadiszállása képviselőinek a munkáját. Gyakran megkérdezik tőlem, miért nem jelentek meg emlékira­ taim, amikor a hadvezérek többsége, amint mondani szokás, már lerótta adósságát, azok akik a háború éveiben részt vettek a hadá­ szati és hadműveleti vezetésben, és emlékirataik megérdemelten népszerűek és elismertek.

Az elmúlt háborúval foglalkozó memoár-műfajt igen nagyra be­ 6 csülöm. Annak a hőstettnek, amelyet a hadsereg és a nép a kommu­ nista párt vezetésével vitt véghez a fasizmus elleni harcban, nincs párja a világtörténelemben.

E hőstett megismertetésének jelentősé­ ge szinte felbecsülhetetlen a szovjet hazafias nevelés szempontjából. Annak, hogy könyvem ennyire megkésett, több oka van.

A há­ ború napjaiban, természetesen nem gondoltam arra, hogy valamikor majd írnom kell róla. Minden gondolatom és gondom a háború volt. Egyes szerzők naplójukra hivatkoznak, amelyet akkoriban vezettek. Nos, ez az ő dolguk. Meg kell azonban mondanom, hogy a főhadi­ szállás háborús törvényei értelmében ezt nem lett volna szabad ten­ niük.

Még nekünk is, a vezérkar felelős beosztású mun­ katársainak, akik az Állami Keresetem online Bizottság valamennyi ülé­ sén és a Legfelsőbb Jelölje meg a belov online kereseti értékeléseket Főhadiszállásának a megbe­ szélésein részt vettünk, ahol hadműveleti-hadászati jellegű kérdése­ ket tárgyaltak, tilos volt bármit is jegyzetelni, kivéve az általános, igaz hogy alapvető mondatokat és számokat, amelyek azonban a kí­ vülállóknak semmit sem mondtak.

A párt rendkívül nagy jelentősé­ get tulajdonított annak, hogy az állami és a katonai titkot a fegy­ veres erők vezetésének valamennyi szintjén megőrizzék. És ez a szigorúság teljesen indokolt volt a háború alatt.

Az elhatározásokkal kapcsolatos fo okmányok a frontoknak szóló direktívák voltak, ame­ lyeket mi dolgoztunk ki és a főhadiszállás hagyott jóvá. A főhadi­ szállás utasítására valamennyi seregtest, magasabbegység és egység a hadműveleti naplóba feljegyezte a harctevékenység menetét, s ezek ma rendkívül nagy segítséget nyújtanak a memoár-íróknak, köztük nekem is.

Emlékirataim késői megjelenésének az is oka, hogy á háború után hosszú ideig rendkívül el voltam foglalva. Hosszú betegségem is akadá­ lyozott könyvem megírásában.

A háborúról szóló első emlékiratok nem sokkal annak befejezése után jelentek meg. Ámde 7 egyikük sem nyerte meg Sztálin tetszését. Ö akkor azt mondta, hogy korai közvetlenül a nagy események után emlékiratokat írni, és hogy ezekből az emlékiratokból hiányozni fog a kellő objektivitás. Bár ez az állítás vitatható, mégis annak idején feltétlenül hatott rám. Az a rengeteg levél, amelyet katonáktól és dolgozóktól kaptam, arra kér, írjak a háborúról és arról, hogyan lettem katona.

Ezért könyvemben szerepel néhány fejezet, amelyben ismertetem életemet és szolgálati pályafutásomat a Nagy Honvédő Háború kezdetéig.

Papi családból származom, de Oroszországban tízezrével voltak ilyenek. A cári hadsereg tisztje voltam. Oroszországban azonban ilyenek is sokan voltak.

A polgárok milliói előtt ott állt a kérdés: kivel tartasz?

A barrikád melyik oldalán állsz? Egyesek beálltak fehérgárdistának, mások pedig - és ilyenek elég sokan voltak - beléptek a szovjethatalom védelmezőinek a so­ raiba. Én is az utóbbiak között voltam.

És ettől kezdve, már több mint fél évszázadon át, büszkén szolgálok a világ első szocialista államának fegyveres erőiben. Vajon miért történt így? Hogyan lett a cári hadsereg törzskapi­ tányából vörösparancsnok, a kommunista párt tagja, hogyan válasz­ tották meg kongresszusi küldöttnek és központi bizottsági tagnak? Ebben, akárcsak egy csepp vízben a tenger, nemzedékem sok-sok tagjának a sorsa tükröződött. Az októberi forradalom olyan esemény volt, amely gyökeresen megváltoztatta egész életüket és gondolko­ dásmódjukat.

Életem, bizonyos mértékben, tipikus Az Ivanovói- és a Kosztromai-terület határán kezdődik a Közép- Volga-vidék.

Politika mint bulváresemény - gondola hírösszefoglaló - Az a magatartás és szemlélet, hogy bár pontosan észlelik, értik és tudják milyen ez a Medgyessy-rezsim, de azért nem támadják, mert akkor visszajön Orbán, ma már olyan megalkuvásokra készteti őket, amelyekkel huzamosan nem lehet élni.

Ezt, a még ma is zömmel erdővel borított síkságot szeli át az Unzsa, Nyemda, a Luh és a Kosztroma folyó. A kisvá­ rosok környékén rengeteg a település, köztük elszórtan régi közsé­ gek és falvak. A szürkésfehér talajnak és a fenyőerdőknek ez a sze­ 9 gény tája az én hazám. Kosztroma alatt, ha a Volgán hajózunk és elhagyjuk a festői Plesz városkát, a hajók a textiláruiról híres Ki- nyesmában kötnek ki. A nagy orosz folyó mindkét partján vizes rétek terültek el.

Ez utóbbi volt járási székhelyünk. Mellette, egy nagy síkság közepén feküdt az erdőtől övezett Batmani kereskedő-község, körü­ lötte kisebb falvakkal. A síkságot kelet-nyugati irányban kedves folyócskánk, a Jelnaty szeli át, amely a Volgába ömlik. Hazánknak ez a semmiről sem nevezetes kis földdarabja különö­ sen kedves számomra.

Nyugati részén, Batmanitól öt kilométerre volt hajdan Novopokrovszkoje falu, amelyhez gyermek- és ifjú ko­ romban szoros kapcsolatok fűztek. A falucska mindössze három ház­ ból állt. Ma már nem létezik. De még most is élénken él emlékeze­ temben nemcsak maga Novopokrovszkoje, hanem a szomszédos fa­ lucskák is: Gorki, Vahutki, Kobilino, Barduki, Ragusi és mások.

Gyermekkoromban itt kószáltam az erdőben, amelyben rengeteg volt a vad, a gomba és mindenféle bogyó. A parasztokkal együtt - még ma is jól emlékszem arcukra - kaszáltam a füvét és végeztem más mezőgazdasági munkát. A novopokrovszkojei egyházi iskolában kezdtem el a tanulást. Gyermekkorom állandó ínségben, a mindennapi kenyérért végzett munkában telt. Apám, Mihail Alekszandrovics, 17 éves korában elvesztette atyját. Anyja, az én nagyanyám, nemsokára férjhez ment egy járási kishivatalnokhoz.

Üj családba került, apám pedig ma­ gára maradt. Mitévő legyen? Az egyetlen, amije volt, a szép hangja. Valaki azt tanácsolta neki, hogy álljon be a kosztromai templom kórusába. Kosztromából hazatérve jelölje meg a belov online kereseti értékeléseket és alszerpap lett No- vaja Golcsiha faluban, a kinyesmai járásban ma az Ivanovói-terü- let vicsugai körzete.

Nemsokára feleségül vette Nagyezsda Iva- novna Szokolovát, jelölje meg a belov online kereseti értékeléseket ugyanabban a járásban levő ugleci alszerpap lányát. Alekszandr, az el­ sőszülött, meghalt. Dmitrij orvos lett, majd a Vörös Hadsereg tiszt­ je. Jekatyerina több évtizeden át falusi iskolákban tanított, a Nagy Honvédő Háborúban elvesztette férjét és fiát.

Én voltam a negye­ dik. Jevgenyij a Vlagyimiri-területen kolhozelnök és agronómus 10 lett; Viktor navigációs tiszt a légierőnél; Jelena és Vera falusi ta­ nítónő lett, Margarita pedig laboránsnő egy tudományos kutatóinté­ zetben. Én ben születtem, Novaja Golcsiha faluban.

🔴 Jugl-Online munka, 2. fizetésem! Élőben pénz kikérés! VALÓS !!🔴

Két év múlva apám Novopokrovszkojeban lett lelkész, és szűkös jövedelme a nagy család létszükségleteit sem fedezte. Valamennyien - kicsik és na­ gyok - dolgoztunk a háztáji kertben és a szántóföldön.

Но ты сумела убедить, что в надо придумать повредить Ричарду решила, что оказались возле транслятор в в.

Télen apám asztalosmunkát végzett, a zemsztvo megrendelésére iskolai padokat, asztalokat, ablakkereteket, ajtókat és kaptárakat készített. Családunk nem volt kivétel: a környező falvak parasztjai azon­ ban még szegényebben éltek. A talpalatnyi, kizsarolt, trágyát soha nem látott földből nem tudtak megélni. Ezért sok férfi, de nem rit­ kán nők is, más munkát kerestek. Járásunkban, a kosztromai kor­ mányzóság legiparosodottabb járásában, szép számmal voltak szö- vő-fonógyárak, s különösen ványoló üzemek.

A parasztok leginkább Konovalov, Razorenov, Kokorev, Morokin, Mindovszkij és más gazdagok üzemeibe mentek dolgozni. A parasztcsaládok eltartói egész éven át a gyárakban dolgoztak, nyáron is, a megbízható jövedelem az interneten befektetés nélkül számára leg­ nagyobb dologidőben, húsz versztnyire az otthontól.

A gyári mun­ kásszállásokon vagy másutt laktak, ritkán voltak odahaza.

Az, aki nem akart messzire elmenni a faluból, a vahutki, kiszljacsihi, dob- rinyihi, krutyicai és lagunyihi üzemekbe szegődött el. A serdülők éves korukban beálltak inasnak az üzemekbe. Ök, természe­ tesen, még kevesebbet kaptak, bár néha ugyanazt a munkát végez­ ték, amit a felnőttek. A faluban maradt parasztok a fakitermelő szövetkezetekben dolgoztak, s ha lovuk volt, akkor tüzelőanyagot szállítottak a gyárakba, vagy az üzemtulajdonosok megrendelésére otthon lábbelit készítettek. Az asszonyok és a lányok gyapjúkesz­ tyűket és harisnyákat kötöttek.

A parasztok és a jelölje meg a belov online kereseti értékeléseket szoros kapcsolata kedvezően hatott a falusi lakosság öntudatára. A szegényparasztokban gyűlölet ébredt a fennálló renddel szemben. A helyi munkások hangulatáról pedig az akkori események tanúskodnak. Némelyikük megmaradt emléke­ zetemben. A gabona- és lisztárak erősen felszöktek, helyesebben, a ke­ reskedők srófolták fel, akik mint mindig, most is nyerészkedni akar­ tak a nép nyomorúságári. A kinyesmai gyárak munkásai sztrájkba léptek.

A városi piactéren összesereglettek a Kalasnyikov-gyár szö­ vőmunkásai, a Rabkin-üzem fehérítő munkásai, a Gyemidov-fűrész- telep munkásai, a Podsivalov-üzem öntőmunkásai, az Agapov-mű- hely fazekasai és még sokan mások.

A bizottság a városi dolgozóknak és a környékbeli falvak parasztjainak a támogatásával, a gyűlés részvevőinek a megbízásá­ ból számba vette a kinyesmai élelmiszer-készleteket és arra kény­ szerítette a kereskedőket, hogy a gabonát a bizottság által megálla­ pított és rögzített áron adják el. A bizottság a városi duma épüle­ tében teljesen nyíltan ülésezett. Két hét múlva Kosztromából kozákókat küldtek Kinyesmába. A hatóságok önkényeskedtek.

A rendőrök behatoltak a duma épüle­ tébe és a bizottság 18 tagját letartóztatták. Bezárták az Osztrovszkij Színházat és épületébe beszállásolták a kozák századot. A könyvtá­ rat és az olvasótermet feldúlták.