Otthoni munkák triesztben

Trieszt és Isztria irodalmáról. Szláv nyelv és irodalom. Sabladoski Klodiæ Antaltól, fordította Csopey László Isztria ethnographiai tekintetben minden kicsinysége mellett is egyik otthoni munkák triesztben tartománya az osztrák-magyar monarchiának. Két szláv és két román törzs töredéke lakja e kis tartományt úgy, a mint a népözön hatalmas árja, mely az előző századokban e félsziget mentén végighömpölygött és részben ide is beömlött, egymás mellé helyezte, vagy egymáson keresztűl-kasúl vetette őket.

Az utóbbiak a capodistriai politikai járásban, meg a voloscai politikai járás éjszak-nyugati részében laknak; a horvátok a voloscai járás többi részében, a capodistriai járás egy kis darabján, meg a mitterburgi járás otthoni munkák triesztben részén, valamint Veglia szigetén vannak letelepedve, a többi járásokban pedig csaknem pusztán ők teszik a tartomány falusi népességét, a félsziget nyugati, déli és keleti oldalán a tengerig terjednek, Cherso, Lussin, Unie és Sansego szigeteken is honosak, és délre St.

A horvátok és szlovének közt nincs élesen megvont nyelvi határ, a mi természetes is két annyira rokon szomszéd törzsnél, melyek egymással szakadatlanúl kölcsönös érintkezésben vannak, hanem az egyik nyelvjárásból a másikba való átmenet annyira észrevétlen, hogy a szlovén, még ha messzire bement is már a horvátok közé, azt hiszi, hogy otthoni nyelvét hallja, csak hogy kissé zavarosan, és viszont a horvát nagyon hajlandó, hogy a szlovén falvakat a horvát nyelvterülethez csatolja, mert horvát szókkal és kifejezésekkel találkozik bennök.

Ha mégis nyelvi határt akarunk vonni a horvátok és szlovének közt, ezt legjobban azon vonal segítségével tehetjük, melyet a Dragonja mentén egészen a tengerig és e folyócska forrásától a csicsek Èièarija földjén át Podgrádig Castelnuovo húzunk akképen, hogy e helység még a szlovén területbe essék.

Az a népesség, mely a mondott határtól éjszakra lakik és a tartományt a Dragonja jobb partjáig lepi el, a szlovén törzshöz, ellenben a Dragonja bal partján lakók, meg ezeknek az odább dél felé tartózkodó szomszédaik a horvát törzshöz számítandók. A szlovének a szárazföld éjszaknyugati, a horvátok pedig éjszakkeleti, középső és déli részét, meg a quarnerói szigeteket foglalják el, amazok tehát a piranói és capodistriai járásban, meg a otthoni munkák triesztben járás éjszaknyugati részében, emezek pedig az említett járások délkeleti részében és valamennyi többi járásban otthoni munkák triesztben.

Hasonló témájú cikkeink

Mint már jeleztük, az egyik oldalon az elsorolt helységek közűl egyesekben a nyelv nagyon hasonlít a túlsó oldal helységeinek nyelvéhez; a szlovén oldalon fekvő Krkavcében és a horvát részen fekvő Castelvenerében talán szakasztott egyforma a nyelv. A horvátokat úgy mondott èakavacokra horvátúl többes számban èakavci és štokavacokra štokavci osztják a szerint, a mint a kérdő névmást mi? Az isztriai horvátok èakavacok és csak a polai, meg a parenzói járás horvát lakosságának egy töredékét lehet a štokavacokhoz sorolni.

A szlávok nagyobbára falvakban vegy egyes tanyákon laknak. Csak a tartomány keleti partján népesítik vagy kizárólag, vagy majdnem kizárólag a városokat és mezővárosokat Volosca és Abbazia [Opatija], Lovrava, Mošæeniceúgyszintén e parttól kissé belebb eső Kastav Castua helységet.

Az Isztria nyugati partján fekvő városokban, példáúl Muggiában, Capodistria, Isola, Pirano, Umago, Cittanova, Parenzo és Rovignóban, valamint a tartomány belsejének némely városaiban, így Buje Montonában, Dignanóban, Pinguentében Buzet és Portolén Oprtlje csak gyér számban vannak, vagy épen nincsenek is horvátok.

Azonban az említett városok közűl némelyekben a lakosok előtt nem idegen a horvát vagy a szlovén szó, míg viszont az olasz nyelv területe az otthoni munkák triesztben városok területével a legtöbb esetben véget ér. Albonában Labin és külső részeiben sok horvát lakik; Polában számuk az összes lakosságnak közel egy negyedére rúg. Mitterburgban, Chersón, Lussingrandén Velo selo és Lussinpiccolóban Malo selo ők teszik a lakosság többségét.

A szlávok a VII. Erre vonatkozó behatóbb fejtegetés azonban nem tartozik e otthoni munkák triesztben, melyben csupán annak a megállapításáról lehet szó, mennyiben vettek részt Isztria horvátjai és szlovénjei, valamint emezeknek a partvidék többi részén lakó törzsrokonaik a horvát, illetőleg a szlovén irodalom fejlesztésében. És ez a résztvevés sem csekélynek, sem értéktelennek nem mondható, ha figyelembe veszszük lakó területök csekély terjedelmét és kevés számukat, valamint a mostoha körűlményeket, melyek közt letelepedésök óta éltek.

A horvát írott emlékek mélyen visszanyúlnak a középkorba. És valamint a kerszténység világossága művelődésterjesztő sugarait délkeletről árasztotta éjszak felé Európában, úgy a délkeletnek, a mai Isztria tartománynak jutott a dicsőség, hogy szlávjainak legrégibb írott emlékeit ő mutathassa föl. Akár azért, hogy a Quarnerónak és pompás öbleinek fölséges azurja, akár, hogy a többnyire derűlt, átlátszó ég, mely a tőle körűlvett szigetcsoportnak kábítólag szép képe fölött boltozódik, serkentőleg hatott a lakosokra, annyi tény, hogy e nép irodalmi dolgokban, nevezetesen a glagolit egyházi irodalomban igen korán kiváló és elismerést érdemlő munkásságot tanúsított.

Egy régi monda azt regéli, hogy maga az Isten írta Szent Cyrillnek az írásjegyeket e nyelv számára, mely a hangok bőségével mind a görög, mind a román, mind a germán nyelveket fölűlmúlja. Ha a glagolit irásmód nem épen Szent Jeromosnak tulajdonítandó is, mint feltalálónak, de azért mégis nagyon régi, a mennyiben Cyrill és Method szláv apostolok már csakugyan a otthoni munkák triesztben betűket használták.

A glagolit írás a quarnerói szigeteken és az isztriai félszigeten lakó szlávoknál a középkorban majdnem kizárólag, egyes helyeken pedig szinte a XVIII. Némelyek szerint a második régibb írást, az úgy nevezett Cyrill-félét, nem Szent Cyrill, hanem Szent Methodnak egyik tanítványa, Szent Kelemen találta föl, a ki Simon bolgár czár tól ig idejében bolgár püspök volt.

Hogy nyit majd ki Olaszország? - Olaszmamma

Mások akként magyarázzák a dolgot, hogy a cyrill és a glagolit írás egy és ugyanaz, s az egyik úgy viszonylik a másikhoz, mint a nagy betűk a dűlt kicsinyekhez.

A cyrill betűket használják még ma is az összes orthodox szlávok, míg a glagolit betűk használata a katholikus délszlávok egyházi életére szorítkozik. Ugyanis VIII. János pápa A glagolit jegyű irodalom könnyebb áttekinthetése végett az illető íratok azon czélok szerint, a melyekre használtattak, a egyházi, még pedig katholikus és protestáns művekre, b világi művekre oszthatók föl.

A legrégibb glagolit egyházi nyelvemlék, melylyel Veglia Krk szigete dicsekedhetik, az úgy nevezett Glagolita Clozianus. Ez a X: század második, vagy a XI. Mikor a sziget utolsó ura, Frangipani János, Velenczében elhúnyt, és az említett kodexet aranynyal, ezüsttel ékített kötésétől megfosztották, egy részét a vegliai egyházmegye egyik papja, az A codex két füzetét Breisach Marquart lovagnak, Zsigmond főherczeg velenczei követének és a Tirolban Kufstein közelében fekvő Maria-Stein uradalom tulajdonosának ajándékozta.

Breisach halála után az uradalom előbb Schnurff grófra, majd a trienti Otthoni munkák triesztben Páris grófra szállott, kiről aztán a codex a nevét kapta. Kopitar Bertalan szláv nyelvtudós e régi glagolit irodalmi emléket A codex tizenkét pergamen lapon görög egyházi atyáktól való négy egyházi beszéd fordítását tartalmazta, ú.

Ugyanezen nyelvemléknek egy töredékére később Resch, volt innsbrucki tanár, hagyatékában akadtak rá, melyet Miklosich Ferencz tanár Bécsben, ban, szintén cyrill betűkkel tett közzé. Hol és hogyan tűntek el e glagolit mű többi részei, senki meg nem mondhatja. A glagolit írás, mint említettük, a régi századokban a Quarneró szigetein igen el volt terjedve, és még mai nap is sok glagolit kézirat található e szigeteken.

Mindenekelőtt említendő a Veglia szigetén lévő vrbeniki templom hat glagolit kézirata, a melyek közűl kettő missale, pompás initialékkal díszítve, mint az ide mellékelt hasonmáson látható, és négy breviarium.

654 című bejegyzés “Rólam” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

Az egyik missale ból, a másik ból való; a breviariumok a XIV. Ezeken a kéziratokon kivűl van még e templomnak egy breviarium-töredéke, mely állítólag a XII. Ugyanezen évszázadbeli egyházi irat-töredékek vannak Petris vegliai kanonok birtokában, melyekből egyet Berèiæ János ben Prágában kiadott ó-szlovén olvasókönyvébe is fölvett.

A Veglia szigeti Vrbeniken kivűl Castelmuschiónak Omišalj és Dobrinjnak is voltak glagolit missaléi, melyeket később Rómába a propaganda könyvtárába szállítottak.

Az egyiket ben, a másikat és közt írták. Efféle egyházi kézíratok az isztriai félszigeten szintén el voltak terjedve. Így a bécsi udvari könyvtárban egy ik évben készűlt zsoltár saltir magyarázat van, melyet a Mitterburg melletti Lindarba való Frasiæ Péter pap írt, és van egy missale, melyet Lajos magyar király egyik lovagja palaèe vitezNovak Kenéz, ban írt s melyet ben a nuglai Szent Ilona és Szent Péter temploma számára szereztek meg.

Az említett kézíratok kora, továbbá az a körűlmény, hogy glagolit evangelium, otthoni munkák triesztben úgy nevezett Texte du sacre volt az, melyre a franczia királyok Rheimsban koronázási esküt tettek, mindez eléggé alkalmas arra, hogy a glagolit írásnak kivívja a nagyrabecsűlést, a mint hogy IV. Incze pápa ban ismételten megerősítette a glagolit könyveknek az isteni tiszteleten való használatát.

Nagyon természetes tehát, hogy csakhamar a könyvnyomtatás föltalálása után glagolit nyomdákat állítottak.

Az első Velenczében keletkezett. Ugyanis a szerb és bosnyák hatalom bukása és e tartományoknak a törököktől való leigázása után Velencze lett mintegy középpontjává a szerb-horvát művészeti és tudományos törekvéseknek.

Már harmincz esztendővel a könyvnyomtatás föltalálása után, ban, igen szép és tiszta nyomással, valószínűleg Velenczében, elkészűlt az első glagolit könyv, a Missale romanum glagoliticum, melynek egy majdnem teljes ép példánya Trieszt közelében a ricmanjei templom birtokában van.

Aktuális olaszmamma Meg is van a kedvenc hírem a mai napra.

Ki rendezte sajtó alá e könyvet, kinek a költségén nyomtatták, nem lehet megállapítani abból a vörös és fekete nyomású szép példányból sem, mely a zágrábi egyetemi könyvtár dísze.

A missale több kiadást ért; második kiadása Bedrièiæ Silvester főesperes és püspök-helyettes buzdításával ben Zenggben jelent meg. Ámde e kiadásból egyetlen ép példány sem maradt az utókorra. A harmadik kiadást a Modrušába való Pál, ferenczrendi szerzetes, ban Velenczében, Bindoni Ferencz és Passino Otthoni munkák triesztben betűivel rendezte sajtó alá.

Utóbb kiadták ugyanazt ben Fiuméban; ebből egy példány megvan az ottani kapuczinus kolostor könyvtárában; egyéb kiadásai jelentek meg továbbá Rómában ben, ban és ben a de propaganda fide intézetében.

Olvasási mód:

Az iki kiadásnak igen szép és ép példánya maradt az isztriai szláv és egyházügy terén nagy érdemű, előbb parenzói és polai, később trieszti és capodistriai püspöknek, a boldogúlt Dobrila Györgynek hagyatékában; czíme: Missale Romanum slavonico idiomate, jussu S. Urbani octavi, editum Romae, typis et impensis Sac, Congr. A castuai templom birtokában két glagolit missale van, melyek közűl egyik példány ép, másik pedig kissé hiányos.

Az egyik ban, a másik ben készűlt. A beršeci, krkavcei és tari torrei templomoknak is sok glagolit egyházi könyvök van. Isztria belsejében, úgy szólván, minden templomban vannak úgy nevezett schiavetti-k, azaz latin betűkkel nyomtatott, régibb horvát nyelvű kivonatok a római katholikus missale azon részeiből, melyeket isteni tiszteleten énekelni szoktak.

A parenzói járásban levő St. Lorenzo mit tehet miközben pénzt keres pasenaticói templomban van egy arabeszkekkel díszített igen szép példány, melyet ben Velenczében nyomtattak.

Az említett templomban levő másik példány ben Fiuméban készűlt. Az ik évi jellemző schiavetto-nak új kiadásai közt ez az utolsó. Tíz évvel az első glagolit könyv otthoni munkák triesztben után, vagyis ban készűlt Thoresanis András nyomdájában Velenczében az első cyrill betűs könyv; breviarium èasoslov otthoni munkák triesztben ez, melyből azonban, otthoni munkák triesztben, egyetlen példány sem maradt fenn. A könyv végéről kitűnik, hogy e kiadást Bernard spalatói szerzetes rendezte, még pedig gót betűkkel.

E kiadást különösen tiszta és egyszerű nyelve jellemzi, ezért a legfontosabb horvát nyelvemlékekhez kell sorolnunk. A nyelvfejlődés ismeretére kora miatt nagyon fontos a csupán 36 kis nyolczadrétű lapra terjedő, vrbeniki Blažiloviæ Jakabtól latinból a èakavac tájszólásra fordított és Velenczében ban kiadott gyónt bűnök jegyzéke, a melyből Ivanèiæ ferenczrendi egy példányt talált egy glagolit kézírati codexhez fűzve, s mely jelenleg Milcetiæ fiumei tanár birtokában van. A glagolit nyomtatványok a XII.

Elmondhatni, hogy a horvátok írásbeli közlekedésének ez időben a glagolit írás volt ez egyedűli eszköze. Különösen a ferenczrendiek és a benczések ápolták ezt nagy szeretettel.

Betűméret:

Még pezsgőbb élet kezdődött az egyházi irodalomban a reformáczió idején, melynek Isztriában három kiváló képviselője volt, ú. Kelemen idejében ban és III. Pál alatt ben, hogy a Luther Márton reformátori működése következtében támadt vallási viszályokat lecsillapítsa. Luther Mártonnal ik évi deczember havában találkozott Wittenbergben.

Visszatérvén Németországból, modruši, később capodistriai püspökké lett. Az országgyűlés föloszlatása után Rómába ment, azonban nem kapta meg az óhajtott bibornokságot, mert gyanúba fogták, hogy a protestánsokkal egyet ért. E minőségében a bibliának szlovén és horvát nyelven való kiadását szorgalmazta abban a reményben, hogy e réven a délszlávokat a protestantismushoz terelheti. A szlovén és horvát tartományokból való, protestánssá lett menekűltek nagy része ő köréje csoportosúlt. Ezek közt kiváló helyet foglalt el az isztriai Consul István, mint bibliafordító, és egész sereg egyházi mű szerzője.

Consul Pinguentében a trieszti egyházmegyében született; ugyanoda hítták meg papnak is. Minthogy a pinguentei templomban a glagolit könyveket használták, otthoni munkák triesztben ez írást ifjúságától kezdve ismerte, a mi későbbi munkásságára nézve rendkivűl kedvező volt.

Mikor az ik évtől ig terjedő időben Vergerius Pál capodistriai és Jožefiæ Ferencz trieszti püspököt letették, Consul István, mint Luther tanainak híve, szintén elhagyta Isztriát. Mint pap és tanító tíz évig élt Németország különböző helyein; végre Vergerius Pál ajánlatára Kristóf württembergi herczeg fogta pártját.

Post navigation

Consul is Urachba vonúlt, honnét Ungnad János Nürnbergbe küldötte, ahol pénzt kereshet egy óra alatt felügyeljen ama glagolit betűk készítésére, melyeket Punzenschneider Hartvich János és Auer Simon öntötték. A betűk ban elkészűltek s a horvát művek nyomtatása nyomban elkezdődhetett. A nürnbergi mesterek Consul István és Dalmatin Antal felügyelete alatt ben Urachban cyrill betűket is öntöttek, s ettől kezdve glagolit és cyrill betűs könyveket is lehetett nyomtatni.

Consul István a nyomdát báró Ungnad megbizásából ben Tübingába tétette át. Dalmatin Antallal együtt négy vallásos tartalmú könyv nyomtatását intézte. E művek közűl egyet Ungnad I. Ferdinánd császár fiának, Miksa főherczegnek, küldött és nyomdájának további fentartására forintnyi segítséget kapott tőle.

Consul István és Dalmatin ben nyolcz könyvet fejeztek be, melyek közűl hat glagolit és kettő cyrill betűkkel jelent meg Tübingában. A horvát irodalomra nézve legfontosabb ezek közűl az újtestamentom első részének horvát nyelvű fordítása, mely 2.