Irodalom a lehetőségekről,

irodalom a lehetőségekről

Olvass bele — Íráslehetőségek, nőknek Olvass bele— Olvass bele Megjelent a pozsonyi Irodalmi Szemle márciusi lapszáma, melyből ízelítőként Németh Zoltán írását ajánljuk.

Sonny and his Wild Cows - Don't Dog Your Woman (2008)

A szerkesztői ajánlóban olvashatnak a lapszám további tartalmairól is. Németh Zoltán Íráslehetőségek, nőknek A kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb eseménye egy alternatív női irodalmi kánonnak a létrehozása, illetve a körülötte zajló folyamatok. Az Irodalmi Centrifuga, illetve az Artizánok csoport működése, többek között két vaskos antológia megjelentetése jelzi az erre irányuló igyekezetet.

Azon értelmezésünket, hogy a férfiközpontú irodalommal és irodalomtörténettel szembeszegezhető női alternatív kánon kialakításáról van szó, megerősítheti, hogy az Éjszakai állatkertbe például Csinszka, Korzáti Erzsébet és Harmos Ilona egy-egy írását is beválogatták, vagyis a kialakítandó női kánon érdekében nagyon helyesen a saját és kollektív emlékezet, illetve a opciók szintjén szerepminták nyomán indultak irodalom a lehetőségekről.

A hetvenes-nyolcvanas évektől kezdődő kánonválság, a kánonviták jelentős mértékben a feminista női irodalom ténykedéséhez köthetők. Így például a női irodalom lehetőségét is esztétikai, tisztán szövegszerű kategóriák használata nyomán véli megkérdőjelezhetőnek. Pedig a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb médiaeseménye, a Spiegelmann Laura nevéhez köthető maszkos-álarcos játék egyik legfontosabb tétjének sem az látszik, hogy irodalom a lehetőségekről professzionális vagy elsőkötetes szerző-e az alkotó, hanem hogy a Spiegelmann Laura név mögött rejtőző életrajzi szerző férfi-e vagy nő.

Vagyis — másként fogalmazva —, hogy létezik, létezhet-e sajátosan női írás. Véleményem szerint minden bizonnyal igen, létezik sajátos női írás — ez azonban imitálható férfiszerzők által is, illetve nem minden nő ír sajátos női irodalmat. Ennek a női írásnak része a női sorsról való beszéd, a nőiség szereplehetőségei és identitásproblémái, az alapvetően patriarchális társadalom belső, ellentmondásos viszonyainak a leleplezése.

Hasonló a helyzet, mint a szlovákiai magyar irodalom esetében. Van olyan, lehet csomagoló otthoni munka, hogy speciális szlovákiai magyar írás — ezt azonban imitálhatja akár egy magyarországi szerző is lásd pl.

Bánki Éva Esőváros című regényétilletve nem minden szlovákiai magyar szerzőnél kimutatható sőt, a kortárs szlovákiai magyar írók döntő többsége nem valamilyen speciális szlovákiai magyar íráslehetőséget követ.

Ennek a speciális szlovákiai magyar írásnak a szlovákiai magyar sors, a szlovákiai magyar identitás a témája, illetve olyan nyelvi regiszterek jelenléte, mint például a szlovakizmusok, helyi nyelvjárási elemek szövegbe építése stb. Vajon hogyan írnak a női írók? Nőies-e a kortárs női irodalom, vagy éppen ettől a jelzőtől szeretne leginkább szabadulni?

Csak annyi biztos, hogy sokféle íráslehetőségről beszélhetünk, amelyek sokféle módon közelednek a szöveg felé, más elvárásokat és más írástechnikákat alkalmaznak az olvasó-író közti kapcsolat megteremtése érdekében, miközben fenntartanak sajátos női jelentésrétegeket is. Irodalom a lehetőségekről a tanulmányban három szlovákiai magyar írónő kötetét vizsgálom abból a szempontból, hogy a nőiség kódjai miként jelennek meg bennük. Bárczi Zsófia elbeszéléskötete, A keselyű hava több síkon hozza játékba a női íráslehetőségeket.

A irodalom a lehetőségekről első novellája, amely a Flan címet viseli, egyfajta női genealógiát állít szembe a patriarchális rend örökléstechnikájával.

Minden reggel, avagy történetek a lehetőségekről - PPSZ 2020/03

Ez azt jelenti, hogy a névátadásban is megnyilvánuló férfiuralom ellenében íródik a történet, a férfiak mintegy kiiktatódnak ebből a szövegből: marad a nagyanya, a narrátor és végül Zorayda, a boldogtalan sorsú királylány.

Mindhárom nő fényképről olvasódik, s ez mintha arra utalna, hogy míg a patriarchális világ a szövegeken keresztül irodalom a lehetőségekről, addig a női a látáson, a vizualitáson keresztül képes leginkább megnyilvánulni gondoljunk csak arra, hogy a magazinok képei milyen arányban tartalmaznak női és férfifotókat.

A narrátor itt az ismert erdélyi balladára, Kőmíves Kelemenné történetére utal, a női kiszolgáltatottság egyik legmegrázóbb népköltészeti megfogalmazására. Mint ismeretes, Déva várának felépítéséhez a férfiak feláldozzák egyikük feleségét, s a történetnek olyan változata is ismert, amely szerint a irodalom a lehetőségekről asszony gyermeke is belepusztul a bánatba.

Vagyis a hatalom kérdésébe ütközünk, a kiszolgáltatottak és a hatalommal bírók játszmáit figyelhetjük meg, sejteti Bárczi Zsófia előszava, szövege, amelyet talán bajos lenne irodalom a lehetőségekről aposztrofálni, mivelhogy története nemigen van, inkább az emlékezés narratíváit felhasználó, szétfolyó szövegről van szó. Hogy az első írás által felvetett kérdések valóban lényegesek a kötet többi írásában is, azt rögtön a második elbeszélés, most már valóban: történet, igazolja.

A Tocino del cielo címet viselő novella tulajdonképpen a mese ősi szabályai szerint íródik, s ezáltal a műfaj kérdését rendeli hozzá a női írásmódhoz. A mese az irodalom műfajai közül a leginkább női természetű, gondoljunk csak az Ezeregyéjszaka meséire, illetve annak mesélőjére, Seherezádéra.

típusú opciók táblázat

A mese műfaját erősítik a mesebeli számok is: Abul al Haman kalifának három lánya van, s három lánya három lovagba szeret bele. Ebben az elbeszélésben újra feltűnik a férfi természetű szöveg és a nőiséghez kapcsolható képszerűség problematizálása. A három lány varázskönyvet kap ajándékba, amelynek csodálatosak a lapjai. Nem szöveget tartalmaznak, hanem folyton változó képeket, amelynek szereplői átlépnek, átfolynak a következő lapokra is.

A könyv egységes felfogását tehát Bárczi szövege kettéhasítja, s mintegy benne, ebben az új jelentésben viszi végbe szöveg és kép kettős játékát. Mikor már egészen a lap alján járt, az utolsó vitéz megállította lovát, és belenézett Zorayda szemébe.

Irodalom a lehetőségekről Zorayda, megremegett a szíve, de azért állta a tekintetét, nem fordult el, nem csukta be a könyvet. Az elbeszélés befejezése — a három lány apja, a kalifa nem képes elviselni lányai érzelmeit, és Zoraydát börtönbe záratja — megint csak a patriarchális hatalomra és az annak alárendelt, szenvedő nőre irányítja a figyelmet. Itt azonban egy egész birodalom bukik bele a nők felett gyakorolt hatalom kinyilvánításába.

Nem áll szándékomban Bárczi Zsófia kötetének minden novelláját bevonni a nőiség kódjai felől aktivizált olvasásba, ráadásul nem is minden írása hozható kapcsolatba a női írás lehetőségeivel.

Kötetének novellái tulajdonképpen három, viszonylag jól elkülöníthető nyelven szólalnak meg: 1. Főszereplőik leggyakrabban nők, s a mágikus realizmus titokzatossága gyakran fonódik össze a nőiség kategóriáival.

Pályázat az irodalmi műfajok megújításának lehetőségeiről

Jellemző technikája a filmszerűség, kihagyások, szaggatottság Csáth Géza Anyagyilkosok című novellájának hogy pénzt keressen meg kell keresnie is olvasható a Patkányok.

Bárczi Zsófia kötetének novellái közül a nőiség kérdéseit főleg az első csoportba tartozó írások vetik fel, s leginkább hatalom és ellenszegülés, szöveg és vizualitás kategóriáit mozgósítva. Több novellája ehhez a különféle irodalomelméleti teóriák nyújtotta elméleti álláspontokat is felhasználja, viszont rendkívül óvatosan, mondhatni diszkréten. Olyan intellektuális prózáról van szó, amely távol tartja magát minden teoretikus egyértelműségtől, s ez érvényes a nőiség és a női tapasztalat kezelésekor is.

Csepécz Szilvia Egyszerű viselet című regénye egészen más hangsúlyokkal dolgozik. Könyvének olvasásakor nem is kérdéses, hogy témája a nő, illetve a bitcoin monitorozás sors. Nem riad vissza az olyan, egyértelmű kijelentésektől sem, amelyek a hibás társadalmi konstrukciót a férfival azonosítják, vagyis hogy a férfi hozta azt létre.

Legyen szép, húspárnák közé vágott szemformád, póktokád, süldőhájad, majdan szopásra kész irodalom a lehetőségekről mellgombjaid, rózsaszínre gömbölyödött egyebeid! Legyél kívánatos, de intelligens, pláne diplomásan papírokos semmiképp! Az nem passzol a havibajos XX kromoszómáidhoz. Mert a biogerjedelemtől karcosan hamis hangjukat és őszintén őszintétlen hímtagjukat nekieresztő XY-os egyedek már a puszta, amúgy értelmesnek tűnő félmondataid hallatán elállnak gyereknemzéstől, jegygyűrűvásárlástól Az életcél így az íkúban marad, a vibrátor meg a fiókban.

Legközelebb szép kék harisnyát vegyél nekem. És búgd a fülembe, hogy férfiszemeddel mi különbséget látsz a dolgozó nő és a tisztes családanya meg az örömlányok kényszermunkája között! Hogy havonta ki mennyi óvszert fogyaszt?!

De termoszba a nemiséggel, a szexszel! Mesélhetsz olyan társadalomról is, irodalom a lehetőségekről az asszonynak azt is honorálják, ha »csupán« családanya. Ahol az előbb pólyába, aztán bőrdzsekibe bújtatott ivadékátlag anyagi szükségleteinek kielégítéséhez nincs szükség a nej fizetésére A regény szinte sorról sorra átveszi a feminizmus legfőbb témáit, a nő kiszolgáltatottságát a férfinak, a stratégia öt perces lehetőségek elnyomás lehetőségeit.

Nőtípusok egész sora vonul fel, néhány szinte csak pár sor erejéig, ráadásul nemcsak a jelen tengelyén, de a múlt társadalmi konstrukcióiban is. Mindig is azok voltak. Csak az idők során valami eltorzult, mi lettünk védelemre szoruló virágszálak.

Az alig pár éve kivérzett szocializmus dolgozó női, a hiszékeny traktoristalányok, akik boldogan fényképeztették magukat az ötéves tervek jelszavaival. Vagy az előző, fasiszta ideológia undorító, árja, szőke hajú szülőgépei. Akik büszkék voltak rá, hogy ők a faji haladás letéteményesei.

Vagy még előbb, a nejek, akik saját jövedelem híján csak akkor létezhettek, ha az uruk eltartotta őket. A regény egyik főszereplője, Hanna, saját életében is különféle nőtípusokkal találkozik, mintegy felvonulnak előtte azok a lehetőségek, amelyeket a férfiak a nő számára fenntartanak. Az egyik ilyen nő a kikopott, szürke, izzadságszagot árasztó portásasszony, aki mint az igásállat húz két műszakot, munkahelyén és otthon, s ebbe annyira belefárad, hogy belefásult, s már nincs ideje törődni magával.

A másik Hanna, a magányosan utazó nő típusa, aki ugyan bejárja a világot, de nincs férfi, aki így kitartana mellette: független tehát, de éppen ezért magányra ítéli őt a férfiak alkotta társadalom. A harmadik a sovány, kinyúlt pamutnadrágot viselő nő, aki egyedül maradt gyerekével, s a végén elhagyja azt.

A negyedik Julis, aki szerelmi bánatában öngyilkos lett. Az ötödik Terka nene, aki magányos ugyan, de kivívta, hogy saját élete legyen, nem tudta elpusztítani sem a fasizmus, sem a kommunizmus, de még a bigott falu sem.

időelosztási lehetőségek

A hatodik pedig Katalin, Hanna barátnője, aki ellenszegül az élet ürességének és a nőt, női testet elpusztító öregségnek, s egy gimnazista fiúnak, saját fia osztálytársának a szeretője lesz. A női szerepek a regényben tulajdonképpen azt bizonyítják, mennyire lehetetlen valamiféle autentikus, nem férfiaktól függő lét, pozíció, identitás kivívása.

bináris bónusz opciók benyújtás nélkül

Minden hatalom a férfiak kezében van, a nő pedig a férfi szolgája — a családé, a gyereké, a konyháé, a patriarchális viszonyoké. Míg Hanna keserű monológjai és dialógusai rezignáltan veszik ezt tudomásul, s tulajdonképpen remény nélkül szemléli önmagát és a női világot, addig barátnője, Katalin, megpróbálkozik a lehetetlennel, ki akar törni a kényszerű női sorsból.

Mikor azonban rájön, hogy a gimnazista fiú csak gyakorlásra tartja fenn, gyakorlóterepként, hogy egy tapasztalt nő tanítsa meg a szexre, s mellette saját korosztályából is szeretőt tart fenn, őrült cselekedetre szánja el magát: megöli a fiút. Szellemi és testi leépülése a regény végén azt sugallja, nincs menekvés a férfiak által kordában tartott és uralt női létből és testből, pontosabban a menekülés a magány vagy az öngyilkosság.

Csepécz Szilvia regénye olvasható a manapság divatos szingli-regények kódjai mentén, viszont nem happy enddel végződik.

Olyan lektűrnek tartható, amely a nőiség kérdéseit éles formában veti fel, azaz lektűrfeminin szövegnek. A lektűrt ebben az esetben nem tartom szerencsésnek az ún. Csepécz Szilvia ezzel a laikus nyelvvel olvasókat fog rádöbbenteni irodalom a lehetőségekről nőiség jelenlegi, megoldatlan, permanens kérdéseire, ha a szerelmes-szingli regénnyel fel tudja forgatni a rögzült társadalmi kódokat és értelmezésre kényszerít, úgy tulajdonképpen a könyv elérte célját.

Érdekes azonban, hogy Bárczi Zsófia és M. Csepécz Szilvia könyvét is összeköti két kód. Az egyikről még nem ejtettem szót, ez tulajdonképpen valamiféle folyton feltűnő líraiság, szentimentális, szürreális nyelvjáték. Pedig tudta, ez az egyetlen reménye, hogy egyszer csak megpillantja a hidat a két part közt, s akkor végre ő is átkelhet rajta, szabadjára engedve a bensejében tomboló halált.

Aki Istent keresi, bárhol megtalálja. Mindenkire sor kerül, miért ne higgyem?! Madarak a megzengő égben, miért ne higgyem?! Mintha mezőkön lángoló mályva lennék, gyermekhangok, sok nyíló virág édes zenéje. A másik kód a vizualitás, pontosabban annak női szempontból felhasznált jelentésessége.

Minden jog fenntartva.

Bárczi Zsófiánál szó volt kép és szöveg kettőséről, nos, M. Csepécz Szilvia regényének főhőse, Hanna fotográfus, egy folyóiratnak dolgozik. A vizualitás talán olyan bizonyosság, amely az autoritás visszaszerzésében érdekelt, annak az autoritásnak, amelyet a nyelv már elveszített.

Mindkét kód Szűcs Enikő könyvében, a Nem mondja ki a nevét című kötetben is fontos szerepet tölt be. Makulátlanul tiszta érzelmekről beszélek.

Íráslehetőségek, nőknek

A gyermeki szeretetről, és most már megölelnélek, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel. És most sírok, mert bennem valahol egyik »szememben olyan látható a szégyen, hogy elfordul és cigarettára gyújt«. Valóban sírok.

Franz Kafka - Az átváltozás Eszköztár: Kafka műveiben a meghökkentő, fantasztikus események oly természetesen olvadnak össze a való élet pontos és éles megfigyelésével, mint E.

Bocsáss meg. Saját, férfiszempontú olvasásomnak talán éppen ezek a lírai, szentimentális részek voltak kevésbé élvezhetőek mindhárom könyvben, viszont valószínűleg lesz olyan olvasója a vizsgált szövegeknek, aki ironikusan értelmezi majd ezeket a szöveghelyeket.

Megdöglesz, és én ott leszek, hogy beszívjam utolsó kipárolgásod. A te fajtád gyorsan öl, engem nem ebből a fából faragtak.

ooo munzana trading rus hivatalos honlapja

Kívánni fogod a gyors elmúlást, amit én nem adhatok meg neked. Belülről ráglak szét, kiszaggatom bélflórádat, és szétterítem a hasadon. A seggeden húzom ki a beled, és nyakkendőt kötök belőle a nyakadra. A vizualitás kódja a szöveg tördelésének módjából adódik ez utóbbi kötetben.

A klasszikus prózaszöveget minduntalan megszakítják a kurzívval vagy más módon kiemelt sorok, gyakran versek ékelődnek a prózaszövegbe, néha egy-egy áthúzott vagy aláhúzott szó és sor is megjelenik.

A szövegnek ezt a vizuális mozgását az érzelmek végletes hullámzása éppúgy magyarázhatja, mint a női írás formátlan, cseppfolyós, irodalom a lehetőségekről, folyton változó létmódja legalábbis a francia feministák egy része szerint.

A szöveg stilisztikai nedvessége nemcsak vizuálisan érhető tetten, hanem szóhasználatában is: vér keveredik könnyel, hús agyvelővel, bél alkohollal, ürülék az ágy puhaságával.

Az egymásba keveredő testek és tárgyak az identitás elbizonytalanításában érdekeltek. Talán ezt érzem a Irodalom a lehetőségekről Enikő-szöveg egyik legfontosabb tétjének: az identitás elbizonytalanításával fogalmazni meg újra a nőiséget úgy, hogy egyúttal ki is kerülünk belőle.

Rendkívül összetett játékról van szó.

A Levelek a múltból című szöveg, amely a kötet harmadik írása, s meglehetősen nehezen olvastatja magát, valódi feladat elé állítja az olvasót monológjaival és monotonitásával, viszont: végig fenntartja vk token a játékot, hogy tulajdonképpen eldönthetetlen, ki írta ezeket a leveleket, kinek. Vagyis értelmezhetjük olyan levelekként, amelyeket a kötet életrajzi szerzője írt, de értelmezhetjük úgy is, hogy kapott leveleit rendezgeti sorba.

Ebbe az eldönthetetlenségbe írja bele irodalom a lehetőségekről irodalom a lehetőségekről is, hogy név nélkül sorjáznak a levelek, az 1. Azaz még az sem biztos, hogy ugyanannak a személynek a számára íródtak-e ezek a levelek, illetve ugyanattól a személytől érkezett-e meg a levelek közreadójához.

Mindezek az eldönthetetlenségi relációk felnyitják a szöveg monolitikus monologikusságát, s szinte a kétségbeesésbe hajszolják az olvasót. Hiszen sosem lehet tudni, ki a levelek címzettje és ki a feladója, s hogy a bonyolult érzelmi viszonyok, hisztérikus kitörések, érzelmi hullámvölgyek, amelyek megszólalnak benne, férfi vagy nő érzelmei-e, s a megszólított férfi, nő, szerető vagy weboldal megnyitása keressen pénzt. Jellemző példa erre a testvér, tesó szó gyakori felbukkanása, amely a Levelek a jövőből című írásban is megjelenik.

Mindent adjak föl érted? Valóra váltottad, mikor élni próbáltál. Mikor még nem is ismertük egymást. Mikor még nem tudtam, hogy szavaktól működik.

További a témáról